Ilyen a magyar agyelszívás: tényleg a munkaerőpiac java vándorol ki?
Gazdaság

Ilyen a magyar agyelszívás: tényleg a munkaerőpiac java vándorol ki?

Portfolio
Gyakran hangoztatott állítás, hogy Magyarországról a legjobbak és a legtehetségesebbek mennek külföldre, míg a kevésbé tehetségesek maradnak itthon – olvasható Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmányában, ami a friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg. A kutatók erre a kérdésre keresték a választ, és arra jutottak, hogy a magyar népesség 12 százalékának van valamilyen migrációs tapasztalata, vagyis vagy jelenleg is külföldön élnek vagy éltek ott legalább egy évig, majd hazaköltöztek. Ezen belül kimagasló a felsőfokú végzettségűek aránya.

A friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmánya, mely a magyar migrációs folyamatokat és a lakosság iskolázottsági helyzetét vizsgálja, illetve azok között keres összefüggést. Vagyis a kutatók nem csak azt nézték meg, hogy a kivándorlásban érintett társadalmi csoportok iskolázottsága milyen, hanem azt is, hogy a bevándorlók helyettesítik, illetve pótolják-e azt a réteget. A kutatásban a 20-59 éves korosztályt vették figyelembe, mivel a fiatalokra jellemző a migráció. Emellett iskolai végzettség szerint három kategóriát különböztettek meg:

  • a legfeljebb 8 általános (ISCED 0–2),
  • a középfokú végzettségűek (ISCED 3–4),
  • valamint a felsőfokú végzettségűek (ISCED 5–8) csoportját.

2010 és 2023 között a teljes népesség száma 7 százalékkal, a középfokú végzettségűeké 14 százalékkal, míg az alapfokú végzettségűeké 33 százalékkal csökkent, a felsőfokú végzettségűeké pedig 39 százalékkal növekedett. Vagyis a migrációtól eltekintve már ön magában volt egy átrendeződés a magyar társadalomban az iskolázottságot illetően.

mt250606egy
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör

A népszámlálás alapján

2022-ben a bevándorlók aránya a 20–59 évesek körében a magyar népesség 6,9 százaléka,

az alap- és a középfokú végzettségűek esetében 6–6 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében 9,4 százalék volt. A bevándorló népesség jellemzőit mutatja, hogy kétharmaduk a szomszédos országokban született: 36 százalék Romániában, 18 százalék Ukrajnában, 7 százalék Szerbiában, 5 százalék Szlovákiában (valószínűleg zömében határon túli magyarok) – emelik ki a tanulmány szerzői.

Iskolai végzettség szerint jelentős az eltérés: az alapfokú végzettségű bevándorlók 68 százaléka, a középfokú végzettségűek 71 százaléka született a szomszéd országok valamelyikében (az átlagot meghaladóan, 41, illetve 39 százalékban Romániában), míg a felsőfokú végzettségű bevándorlók nagyobb arányban (40 százalék) nem a szomszéd, hanem egyéb országokban születtek.

Az elvándorlás növekedési üteme összességében a 2010-es évtized elejétől növekvő, az alacsony iskolai végzettségűek esetében az időszak végén látjuk az elvándorlás ütemének növekedését, a felsőfokú végzettségűek esetében pedig a jelentős növekedés az időszak végén megtorpanni látszik. A középfokú végzettségűek esetében közel állandó az elvándorlás üteme az időszak egészében.

Összességében az elvándorlás aránya 2010 óta iskolai végzettségenként eltérően alakult. Az elvándorlók aránya a teljes népességhez viszonyítva 4,9 százalékponttal növekedett, az alacsony iskolai végzettségűeknél a növekedés mértéke 6,8 százalékpont, a középfokú végzettségűeknél 3,5 százalékpont, a felsőfokú végzettségűeknél – a kiinduló időszakban is magas arány mellett – 6,4 százalékpont volt.

Láthatjuk, hogy a be- és elvándorlás aránya a népesség egészében kiegyenlíti egymást, az adatok szerint a növekvő arányú bevándorlás pótolja az elvándorlást

- olvasható a tanulmányban.

A magyar vándorlás mértéke szerény, a vándorlásban részt vevők között nagy a középfokú végzettségűek száma, a végzettségi csoporton belül azonban viszonylag alacsony a vándorlók aránya. A felsőfokú végzettségűek a bevándorlásban és az elvándorlásban is növekvő arányban vesznek részt – emelik ki a szerzők.

A bevándorlás dinamikáját vizsgálva fontos a külföldön született bevándorlók időbeli változását is megvizsgálni. A jelenleg Magyarországon élő 20–59 éves külföldön született népesség számottevő része (a népszámlálás alapján) már régóta, tartósan él Magyarországon: 1989 előtt érkezett a bevándorlók 7 százaléka, 1990–1999 között mintegy egynegyedük, a következő évtizedben a bevándorlók 28 százaléka. A vizsgálat időszakát jelentő években, azaz 2010 után érkezett a bevándorlók 40 százaléka.

A korai időszakban néhány százalékponttal nagyobb volt a középfokú végzettségű bevándorlók aránya, a legutóbbi időszakban pedig az alacsony és a felsőfokú iskolai végzettségűeké. Fontos végül hangsúlyozni, hogy a bevándorlás számbavételekor csak a „természetesnek” tekinthető bevándorlást vizsgálták, azokat, akik a népesség részét alkotják, és

nem foglalkoztak a vendégmunkások fokozatosan növekvő csoportjával.

Az elvándorlást vizsgálva az látszik, hogy a jelenleg Magyarországon élők átlagosan 5 százaléka élt külföldön legalább egy évet, majd visszatért a népszámlálás adatai alapján. Az alacsony iskolai végzettségűek esetében ez az arány 2,6 százalék, a középfokú végzettségűek esetében 4,3 százalék és a felsőfokú végzettségűek körében 7,7 százalék.

Az uniós tükörstatisztika szerint azonban az elvándorlás korábban vizsgált arányait figyelembe véve átlagosan a népesség 6,9 százaléka élt az időszak végén külföldön, az alacsony iskolai végzettségűek 8,1 százaléka, a középfokú végzettségűek 5,1 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 10,3 százaléka.

Ezt figyelembe véve az elvándorlás lényegesen nagyobb arányban érinti a népességet.

Átlagosan a népesség 12 százaléka élt korábban vagy él jelenleg külföldön. Az arány alacsonyabb a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a középfokú iskolai végzettségűek esetében, de messze magasabb a felsőfokú végzettségűek körében.

mt250606kettő
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör

Az elvándorlásban érintett népességben így átlagosan 42 százalék a visszavándorlók aránya, ami az alacsony iskolai végzettségűek esetében – az ebben a csoportban gyorsan növekedésnek indult elvándorlás mellett – pillanatnyilag alacsony, alig több mint 20 százalék, a középfokúak esetében viszont 46 százalék, a felsőfokúak estében pedig 43 százalék.

Címlapkép forrása: Shutterstock

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes online előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.

Díjmentes online előadás

Számolj háromig és start!

Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.

Ez is érdekelhet