
A friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmánya, mely a magyar migrációs folyamatokat és a lakosság iskolázottsági helyzetét vizsgálja, illetve azok között keres összefüggést. Vagyis a kutatók nem csak azt nézték meg, hogy a kivándorlásban érintett társadalmi csoportok iskolázottsága milyen, hanem azt is, hogy a bevándorlók helyettesítik, illetve pótolják-e azt a réteget. A kutatásban a 20-59 éves korosztályt vették figyelembe, mivel a fiatalokra jellemző a migráció. Emellett iskolai végzettség szerint három kategóriát különböztettek meg:
- a legfeljebb 8 általános (ISCED 0–2),
- a középfokú végzettségűek (ISCED 3–4),
- valamint a felsőfokú végzettségűek (ISCED 5–8) csoportját.
2010 és 2023 között a teljes népesség száma 7 százalékkal, a középfokú végzettségűeké 14 százalékkal, míg az alapfokú végzettségűeké 33 százalékkal csökkent, a felsőfokú végzettségűeké pedig 39 százalékkal növekedett. Vagyis a migrációtól eltekintve már ön magában volt egy átrendeződés a magyar társadalomban az iskolázottságot illetően.

A népszámlálás alapján
2022-ben a bevándorlók aránya a 20–59 évesek körében a magyar népesség 6,9 százaléka,
az alap- és a középfokú végzettségűek esetében 6–6 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében 9,4 százalék volt. A bevándorló népesség jellemzőit mutatja, hogy kétharmaduk a szomszédos országokban született: 36 százalék Romániában, 18 százalék Ukrajnában, 7 százalék Szerbiában, 5 százalék Szlovákiában (valószínűleg zömében határon túli magyarok) – emelik ki a tanulmány szerzői.
Iskolai végzettség szerint jelentős az eltérés: az alapfokú végzettségű bevándorlók 68 százaléka, a középfokú végzettségűek 71 százaléka született a szomszéd országok valamelyikében (az átlagot meghaladóan, 41, illetve 39 százalékban Romániában), míg a felsőfokú végzettségű bevándorlók nagyobb arányban (40 százalék) nem a szomszéd, hanem egyéb országokban születtek.
Az elvándorlás növekedési üteme összességében a 2010-es évtized elejétől növekvő, az alacsony iskolai végzettségűek esetében az időszak végén látjuk az elvándorlás ütemének növekedését, a felsőfokú végzettségűek esetében pedig a jelentős növekedés az időszak végén megtorpanni látszik. A középfokú végzettségűek esetében közel állandó az elvándorlás üteme az időszak egészében.
Összességében az elvándorlás aránya 2010 óta iskolai végzettségenként eltérően alakult. Az elvándorlók aránya a teljes népességhez viszonyítva 4,9 százalékponttal növekedett, az alacsony iskolai végzettségűeknél a növekedés mértéke 6,8 százalékpont, a középfokú végzettségűeknél 3,5 százalékpont, a felsőfokú végzettségűeknél – a kiinduló időszakban is magas arány mellett – 6,4 százalékpont volt.
Láthatjuk, hogy a be- és elvándorlás aránya a népesség egészében kiegyenlíti egymást, az adatok szerint a növekvő arányú bevándorlás pótolja az elvándorlást
- olvasható a tanulmányban.
A magyar vándorlás mértéke szerény, a vándorlásban részt vevők között nagy a középfokú végzettségűek száma, a végzettségi csoporton belül azonban viszonylag alacsony a vándorlók aránya. A felsőfokú végzettségűek a bevándorlásban és az elvándorlásban is növekvő arányban vesznek részt – emelik ki a szerzők.
A bevándorlás dinamikáját vizsgálva fontos a külföldön született bevándorlók időbeli változását is megvizsgálni. A jelenleg Magyarországon élő 20–59 éves külföldön született népesség számottevő része (a népszámlálás alapján) már régóta, tartósan él Magyarországon: 1989 előtt érkezett a bevándorlók 7 százaléka, 1990–1999 között mintegy egynegyedük, a következő évtizedben a bevándorlók 28 százaléka. A vizsgálat időszakát jelentő években, azaz 2010 után érkezett a bevándorlók 40 százaléka.
A korai időszakban néhány százalékponttal nagyobb volt a középfokú végzettségű bevándorlók aránya, a legutóbbi időszakban pedig az alacsony és a felsőfokú iskolai végzettségűeké. Fontos végül hangsúlyozni, hogy a bevándorlás számbavételekor csak a „természetesnek” tekinthető bevándorlást vizsgálták, azokat, akik a népesség részét alkotják, és
nem foglalkoztak a vendégmunkások fokozatosan növekvő csoportjával.
Az elvándorlást vizsgálva az látszik, hogy a jelenleg Magyarországon élők átlagosan 5 százaléka élt külföldön legalább egy évet, majd visszatért a népszámlálás adatai alapján. Az alacsony iskolai végzettségűek esetében ez az arány 2,6 százalék, a középfokú végzettségűek esetében 4,3 százalék és a felsőfokú végzettségűek körében 7,7 százalék.
Az uniós tükörstatisztika szerint azonban az elvándorlás korábban vizsgált arányait figyelembe véve átlagosan a népesség 6,9 százaléka élt az időszak végén külföldön, az alacsony iskolai végzettségűek 8,1 százaléka, a középfokú végzettségűek 5,1 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 10,3 százaléka.
Ezt figyelembe véve az elvándorlás lényegesen nagyobb arányban érinti a népességet.
Átlagosan a népesség 12 százaléka élt korábban vagy él jelenleg külföldön. Az arány alacsonyabb a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a középfokú iskolai végzettségűek esetében, de messze magasabb a felsőfokú végzettségűek körében.

Az elvándorlásban érintett népességben így átlagosan 42 százalék a visszavándorlók aránya, ami az alacsony iskolai végzettségűek esetében – az ebben a csoportban gyorsan növekedésnek indult elvándorlás mellett – pillanatnyilag alacsony, alig több mint 20 százalék, a középfokúak esetében viszont 46 százalék, a felsőfokúak estében pedig 43 százalék.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Meglepő kiáltvány Németországban: Moszkva-barát fordulatot követelnek a kisebbik koalíciós partner hátországából
Az SPD vezetése ugyanakkor a kormány irányvonalát támogatja.
Lezárják az egyik legforgalmasabb Duna-hidat, figyelmeztetést kaptak az utazók és a fuvarozók
A román külügyminisztériumtól.
Hát itt meg mi történik? Szokatlan gyakorlatba kezdtek a szuperhatalom vadászgépei
Információk érkeztek a manőverekről.
Váratlan fordulat a budapesti albérletáraknál
Országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest.
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa- Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t
Zöld innováció - 13 milliárd forint az energetikai kutatás-fejlesztésre
Az energetikai szektor világszerte forrong: a megújulók térnyerése, az energiatárolás kihívásai és az elektrifikáció növekvő igényei új válaszokat követelnek.
Mindenkire több kalória jut, csak egy részét elpazaroljuk
Magyarországon egy átlagos felnőtt átlagos napi kalóriaszükséglete - nagy szórással, számos tényezőtől függően - körülbelül 2000-2500 kalória. A pontos szám függ a nemtől, az életkor


- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Ennyire hatékony a kormány inflációverő fegyvere?
Megérkeztek a friss inflációs adatok.
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Régi tabut döntött le a kormány.
Nő a vállalati felelősségbiztosítások jelentősége - Ezt kell tudni róluk
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.