Halálos vírusok sora kezdett el terjedni Európában, Magyarországon is megjelent a betegségek hordozója

Szakértők figyelmeztetnek, hogy a korábban csak trópusi területeken előforduló szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a dengue- és a chikungunya-láz, tartósan megvethetik lábukat Európában a tigrisszúnyogok egyre északibbra történő eljutásával, amelyeket már Brüsszelben és 20 másik belga városban is észleltek - írja a Politico.

A veszélyes vérzsívók mellett a hőséggel összefüggő halálesetek száma is várhatóan háromszorosára nő az évszázad végére, miközben az árvizek és erdőtüzek okozta természeti katasztrófák is egyre gyakoribbak, mivel

Európában a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint bárhol máshol a világon.

Caroline Costongs, az EuroHealthNet igazgatója az EU-t egy klíma- és egészségügyi stratégia kidolgozására sürgette. A klímaváltozás "határokon átnyúló közegészségügyi fenyegetés", amely átfogó megközelítést igényel a felkészüléstől kezdve a lakókörnyezet, közlekedés, élelmezés javításán át az egészségügyi rendszerek zöldítéséig.

Dirk Ramaekers, a belga közegészségügyi szolgálat igazgatótanácsának elnöke szerint bár számos bizottság és terv foglalkozik a klíma és egészség kérdésével, még mindig "kollektív vakság" jellemzi a válságkezelést.

Jelentős társadalmi-gazdasági rendszerváltozásra lesz szükség a jelenlegi tendenciák megfékezéséhez.

A klímaváltozás már most drámai hatással van az emberi egészségre a hőség és az élelmezési bizonytalanság révén. 2021-ben közel 60 millió ember szenvedett súlyos élelmezési bizonytalanságtól Európában, ebből 11,9 millió eset a klímaváltozásnak tulajdonítható. A hőséggel összefüggő halálozások száma is jelentősen emelkedett 2013 és 2022 között az előző évtizedhez képest.

A dengue-láz már most is problémát okoz Dél-Európában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban rendszeres járványok fordulnak elő, de már Magyarországon is korlátozzák a véradását annak, akinél felmerül a tigrisszúnyogcsípés lehetősége. Bár tavaly még így is csak 304 esetet jelentettek Európa-szerte, az azt megelőző 15 évben összesen mindössze 275-szor fordult elő, hogy valaki az EU határain belül kapta el a vírust.

Egy tanulmány szerint a dengue és a chikungunya terjedése 2060-ra a legrosszabb forgatókönyv szerint ötszörösére nőhet világszerte, ami a folyamtos éghajlatváltozással Európát is fokozatosan nagyobb mértékben fenyegetheti.

Bár ezeket a megbetegedéseket a Maláriával ellentétben nem a vérszívás alatt szervezetbe kerülő paraziták okozzák, ahhoz hasonlóan a dengue és a chikungunya vírus is komoly lázat okoz és komolyabb szövődményeik is lehetnek.

Míg a chinkungunya-láz tipikus lefolyása 1 hét, utána hosszú távon izületi problémák jelentkezhetnek és a jelenlegi statisztikák alapján a fertőzöttek 0,1 %-a bele is hal a betegségbe. Hasonló tünetekkel bír a dengue-láz is, amiről már EU-s tájékoztató oldal is van.

Ez utóbbi nagyjából az esetek 5%-ban alakul át súlyos verziójára, amit dengue-sokként is emlegetnek, amivel olyan súlyos szövődmények is járhatnak mint a:

• Gyomorfájdalom
• Hányás
• Vér a hányásban vagy székletben
• Orrvérzés
• Vérző íny
• Súlyos kimerültség
• Nyugtalanság
• Tüdőszövődmények
• Alacsony vérnyomás
• Szívet érintő szövődmények 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői bizottságot hívott össze, hogy ajánlásokat dolgozzon ki a kormányok számára a klímaváltozás egészségügyi ártalmainak enyhítésére, azonban a jelenlegi tervek szerint a bizottság csak 2026 májusában adja át jelentését a WHO-tagországok számára.

Bár mindkét vírus ellen létezik megelőző vakcina, a chinkungunya-láz elleni francia gyártmányú oltásnál 17 esetben súlyos komplikációk léptek fel a 65-évesnél idősebbeknél, akik közül ketten életüket is vesztették. Az esetek után természetesen az ellenanyag használatát ideiglenesen fel is függesztették, amíg meggyőződnek arról, hogy valóban az oltószer miatt romlott jelentősen állapotuk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images