Trump döntései visszafele sülhetnek el – Kínát teheti naggyá az amerikai elnök

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ezt a tendenciát a Donald Trump amerikai elnök kormányzata által bevezetett szakpolitikai intézkedések sorozata hajtja. Trump elnöksége drámai szakítást jelent a nyitottság iránti elkötelezettséggel, amely évtizedek óta megalapozta Amerika technológiai vezető szerepét.

Az innovációt az USA-ba visszahozni hivatott intézkedések visszájára fordulhatnak, és végül a kínai dominanciát segíthetik elő.

A digitális gazdaság fejlődése betekintést nyújthat abba, hogy Trump intézkedései nyomán hogyan zajlik majd az AI körüli verseny. Az 1990-es években az Egyesült Államok vezette az internetes forradalmat, uralva a kulcsfontosságú "zero to one" szakaszt (egy teljesen új és egyedi termék vagy szolgáltatás megalkotásának folyamata – a szerk.) azáltal, hogy az innovációkat gyorsan eljuttatta a kutatóhelyekről a piacra. Ez táplálta az akkoriban sokak által "új gazdaságnak" nevezett felállást, amelyet gyors növekedés, erős termelékenység-növekedés és alacsony infláció jellemzett. Kína, amely kezdetben csak követő volt ebben a folyamatban, később saját innovatív technológiáinak méretnövelésével figyelemre méltó dinamizmust hozott a digitális gazdaságba.

Kína digitális fejlődése három szakaszban bontakozott ki.

• Az első a másolás és követés időszaka volt: az 1990-es évek közepétől a 2000-es évek elejéig a kínai cégek az amerikai modelleket követték, webportálokat és online szolgáltatásokat indítottak, amelyek a felhasználók számának robbanásszerű növekedését eredményezték.
• A második szakasz a lokalizáció és a fejlesztés volt. Ahogy a kínai digitális ökoszisztéma 2005 és 2015 között kiforrott, a kínai technológiai vállalatok a hazai felhasználók és a piaci viszonyok mélyreható ismeretét kezdték felhasználni szolgáltatásaik finomhangolásához. Az olyan platformok, mint a WeChat és a Taobao nemcsak adaptálták az amerikai koncepciókat, hanem építettek is rájuk, és végül a kínai piacon megelőzték az olyan nyugati riválisokat, mint a WhatsApp és az eBay.
• A harmadik szakaszt az áttörő innovációk jellemezték. Az elmúlt évtizedben a kínai technológiai vállalatok az utánzásról az innovációra tértek át, új digitális modellek hoztak létre, és lehagyták a külföldi versenytársaikat. A legszembetűnőbb sikeres példa a ByteDance TikTok-ja, amely Kínát az online kultúra élvonalába helyezte, átformálta a közösségi médiát, és olyan amerikai cégeket, mint a Meta kényszerített arra, hogy zárkózzanak fel hozzá.

Ez a dinamika már most is nyilvánvaló olyan területeken, mint a megújuló energia, az elektromos járművek piaca, és ez alól a mesterséges intelligencia sem lesz kivétel. A ChatGPT 2022 végi elindítását követően – amely vitathatatlanul az AI tömeges elterjedésének korszakába való átmenetet jelentette – Kína gyorsan bebizonyította, hogy képes a nyugati modellek másolására.

A DeepSeek januári megjelenése Kína belépését jelezte a lokalizáció és fejlesztés szakaszába, mivel a vállalat R1 modelljét 30-50-szer olcsóbban lehetett használni, mint az OpenAI modelljét. Februárra a legjobb kínai és amerikai modellek teljesítménye közötti különbség 1,7%-ra csökkent a 2024-es 9,3%-ról. Továbbá kiemelendő az is, hogy

míg a ChatGPT-nek két hónapba telt, mire elérte a 100 millió aktív felhasználót, a DeepSeeknek mindössze hét napra volt ehhez szüksége.

Kína egyik legfontosabb előnye, hogy jelentős számban rendelkezik mérnökökkel. Az ország évente négyszer annyi STEM-diplomást bocsát ki, mint az USA. A puszta méretén túl ez a "mérnöki nyereség" erős munkamorált és pragmatikus gondolkodásmódot tükröz, amely az összetett, gyakorlatias optimalizálásra irányul, ahogyan azt a DeepSeek rendszerarchitektúrája is mutatja.

A több mint 1 milliárd internetfelhasználóval és a sokszínű ipari bázissal rendelkező Kína páratlan feltételeket kínál az AI-alkalmazások telepítéséhez, teszteléséhez és finomításához. Kína a globális feldolgozóipari termelés közel 30%-át teszi ki, ami hatalmas mennyiségű adatot generál. Csak 2019-ben a feldolgozóiparban 1812 petabájtnyi (PB) adat keletkezett, és becsléseink szerint ez a szám 2024-ben eléri a 2435 PB-t.

Az energia egy másik kritikus tényező. 2023-ban Kína körülbelül 9456 terawattóra villamos energiát termelt – a globális összmennyiség 32%-át, és több mint kétszeresét az USA 4178 terawattórás termelésének –, ami jelentős előnyt jelent a nagy adatközpontok működtetésében, amelyek elengedhetetlenek a mesterséges intelligencia széles körű elterjedéséhez.

Amerika pozícióját az AI körüli versenyben tovább rontják a Trump által bevezetett, a kutatások finanszírozásának csökkentését és a bevándorlás korlátozását célzó intézkedések.

Februárban például a Trump-kormányzat 170 alkalmazottat, köztük AI-szakértőket bocsátott el a Nemzeti Tudományos Alaptól (National Science Foundation), és a szervezet költségvetésének több mint 50%-os csökkentésére tett javaslatot.

Ezek a megszorítások – a Nemzeti Egészségügyi Intézetek támogatásainak késleltetett kiutalásával és a Harvard Egyetemnek nyújtott mintegy 2,2 milliárd dollárnyi szövetségi támogatás befagyasztásával együtt – az alapvető kutatások megakasztását és az AI innovációk akadályozását okozhatják. Eközben a bevándorlást korlátozó intézkedések valószínűleg megnehezítik az USA számára a globális tehetségek vonzását és megtartását, ami fordított agyelszívást idézhet elő, mivel a képzett kínai technológiai dolgozók hazatérhetnek egy növekvő szektor jól fizetett állásaiba.

Miközben a Trump-kormányzat olyan hatalmas infrastrukturális kezdeményezéseket támogat, mint a Stargate – az OpenAI, az Oracle és a SoftBank által 500 milliárd dolláros tervezett beruházással kiépítendő AI-adatközpont –, az ilyen projektek azzal a kockázattal járnak, hogy megerősítik a nagy technológiai cégek (Big Tech) dominanciáját, és elfojtják a transzformatív technológiai áttörésekhez szükséges innovációt.

A mélyebb probléma azonban abban rejlik, hogy Amerika eltávolodott a gazdasági nyitottságtól. Miközben az OpenAI-hoz hasonló amerikai vállalatok egyre zártabbá válnak, a kínai cégek a nyílt forráskódú stratégiákat alkalmazzák. És míg Trump kereskedelmi és bevándorlási politikája elüldözi a globális tehetségeket és a nemzetközi együttműködésben résztvevő külföldi szakembereket, Kína aktív marketing tevékenységet folytat alacsony költségű AI-modelljei kapcsán a kereskedelmi partnerei felé.

Kétségtelen, hogy Kína belső kihívásokkal néz szembe, amelyeket súlyosbítanak az amerikai kereskedelmi korlátozások, amelyek korlátozzák a fejlett félvezetőkhöz való hozzáférését. Belföldön a kínai döntéshozóknak kényes egyensúlyt kell kialakítaniuk az innováció ösztönzése és a szigorú adatellenőrzés érvényesítése között. De bár egyik fél számára sincs könnyű út az AI terén kialakítandó dominanciához,

Trump MAGA programja akaratlanul is segíthet abban, hogy Kína újra nagy legyen.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Qiyuan Xu
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia Világgazdasági és Politikai Intézetének igazgatóhelyettese és vezető kutatója.
Wang Yaqiang
A Szingapúri Nemzeti Egyetem Lee Kuan Yew Közpolitikai Iskolájának kutatója.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images